Két géppel rendelkezem otthon. Egy desktop és egy laptop. Én az asztali PC-t használom, míg menyasszonyom a laptopot. Mind a kettőn Ubuntu Linux fut már.
Páromnak én mutattam meg először az Ubuntu-t (ha jól emlékszem). Előtte talán hallott róla, de nem igazán foglalkozott vele... miért is tette volna?
Egyik nap ismételten panaszkodott, hogy lassú a gép, már megint frissíteni kell a vírusirtót és a tűzfal is blokkol valamit. Ekkor gondoltam, hogy felteszem az Ubuntut a gépre. Első kérdés természetesen az volt, hogy megmaradnak-e az eddigi dolgai. Megnyugtattam, hogy nem kell félnie, mindent meg fog találni az új rendszeren is.
Átcsoportosítottam a fájlokat az egyik partícióról, arra akartam feltelepíteni a Linuxot. Így is történt.
Miután beállítottam egy gyorstalpaló tanfolyamnak se beillő oktatást tartottam. Megmutattam, hogy hol található a Firefox (ezt mondjuk már egyből fel is ismerte kedvesem, hiszen Windows-on is ezt használta már előtte) és az Open Office (ezt is ismerte már régebbről). Átadtam neki a gépet, hogy használja nyugodtan.
Pár nap múlva kérdeztem tőle, hogy hogy tetszik neki az új operációs rendszer. Azt mondta, teljesen elégedett vele, gyors és könnyen tudja kezelni.
A mai napig (1 éve biztosan) ugyanazt a telepítést használjuk, azóta nem kellett újra installálni a rendszert, "túlélt" egy dist-upgrade-et.
Annyira megszerette és megszokta, hogy pár napja ő mutatta, hogyan lehet képet szerkeszteni a Gimp-ben (én ezt a programot nem nagyon szoktam használni), illetve ma már önállóan telepíti a programokat a gépre.
Úgy gondolom, hogy egy kis odafigyeléssel, segítséggel és kellő nyitottsággal egy tökéletesen működő rendszert kaphatunk a kezünkbe. Ne féljünk másnak is megmutatni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése